Home / ETF-ek
ETF-ek
Ez az akadémia rész bemutatja az alapokat – mik azok az ETF-ek, hogyan épülnek fel, és hogyan használhatók különböző piaci körülmények között. Megismerheted a portfólióstratégiákat, a diverzifikációt, a kockázatkezelést és a hosszú távú tervezést. Emellett kipróbálhatod az ötleteidet egy szimulált kereskedési környezetben egy finanszírozott virtuális számlán.

Bevezetés

Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) az elmúlt évek egyik legnépszerűbb befektetési eszközeivé váltak. Ezek a tőzsdén forgalmazott befektetési alapok különféle eszközöket tartalmazhatnak, például részvényeket, kötvényeket, árucikkeket vagy más eszközöket. Az ETF-ek egyszerű és költséghatékony módot kínálnak a befektetők számára portfóliójuk diverzifikálására, különböző eszközosztályokhoz való hozzáférésre, valamint különféle befektetési stratégiák követésére. Ez a rész bemutatja az ETF-ek alapjait, működésüket, típusait és a befektetési kockázatokat.

Az ETF egy olyan befektetési alap, amely különféle eszközöket tartalmaz, és úgy kereskednek vele a tőzsdén, mint egy részvénnyel. Az ETF-ek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy egyetlen tranzakcióval egy diverzifikált eszközportfóliót vásároljanak meg. Ezek az eszközök tartalmazhatnak részvényeket, kötvényeket, árucikkeket vagy akár ingatlant is, az ETF típusától függően. Az ETF értéke a kereskedési nap során folyamatosan változik, mivel a tőzsdén adásvétel tárgyát képezi.

Az ETF-ek rugalmas befektetési lehetőséget kínálnak azok számára, akik diverzifikálni szeretnék portfóliójukat anélkül, hogy külön-külön vásárolnának meg egyes részvényeket vagy eszközöket. Költséghatékonyságukról, likviditásukról és széles körű piaci és eszközosztályi lefedettségükről ismertek.

Hogyan működnek az ETF-ek

Az ETF-eket befektetési társaságok hozzák létre és kezelik, amelyek különféle eszközöket egyetlen alapba csomagolnak. Az ETF minden egyes részvénye tulajdonjogot képvisel az alapban lévő eszközökben. Amikor ETF-részvényt vásárolsz, lényegében a diverzifikált eszközcsomag egy részét szerzed meg.

Az ETF árát az alapban lévő eszközök nettó eszközértéke (NAV) határozza meg, és az ár a piaci viszonyok alapján a nap folyamán folyamatosan változik. Mivel az ETF-eket a tőzsdén jegyzik, áraik valós időben frissülnek, ellentétben a befektetési alapokkal, amelyek árát csak a kereskedési nap végén határozzák meg.

Az ETF-eket jellemzően úgy alakítják ki, hogy egy indexet, például az S&P 500-at kövessenek, vagy egy adott szektor, régió vagy eszközosztály teljesítményét tükrözzék. Ez a passzív befektetési stratégia lehetővé teszi az ETF-ek számára, hogy széles piaci lefedettséget nyújtsanak, miközben a kezelési költségek viszonylag alacsonyak maradnak.

ETF-típusok

Az ETF-eknek különböző típusai léteznek, amelyek mindegyike egy adott befektetési célt szolgál. A leggyakoribb típusok a következők:

  • Részvény ETF-ek: Ezek az ETF-ek elsősorban részvényekbe fektetnek, és céljuk egy adott index, szektor vagy piac teljesítményének követése. Például egy S&P 500-at követő ETF az USA 500 legnagyobb vállalatába fektetne be.

  • Kötvény ETF-ek: A kötvény ETF-ek kötvényportfólióba fektetnek, például állami, vállalati vagy önkormányzati kötvényekbe. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy a befektetők rögzített kamatozású eszközökhöz jussanak, miközben megtartják a részvényekre jellemző likviditást.

  • Nyersanyag ETF-ek: Ezek az ETF-ek olyan nyersanyagokba fektetnek, mint például az arany, az olaj vagy a mezőgazdasági termékek. Az ilyen ETF-ek lehetővé teszik a fizikai eszközökbe való befektetést anélkül, hogy azokat ténylegesen meg kellene vásárolni vagy tárolni.

  • Szektor- és iparági ETF-ek: Ezek az ETF-ek a gazdaság meghatározott szektoraiba fektetnek, például technológia, egészségügy vagy energia. A szektor ETF-ek segítségével a befektetők célzottan fektethetnek olyan iparágakba, amelyek várhatóan jobban teljesítenek, mint az általános piac.

  • Nemzetközi ETF-ek: A nemzetközi ETF-ek külföldi vállalatok részvényeibe vagy kötvényeibe fektetnek. Ezek az alapok lehetőséget nyújtanak a külföldi piacokra való belépésre és a nemzetközi diverzifikációra.

  • Tematikus ETF-ek: Ezek az ETF-ek konkrét témákra vagy trendekre összpontosítanak, mint például a megújuló energia, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc. A tematikus ETF-ek lehetőséget kínálnak az újonnan fejlődő iparágak célzott elérésére.

  • Inverz és tőkeáttételes ETF-ek: Ezek a speciális ETF-ek olyan hozamokat kínálnak, amelyek vagy fordítottak, vagy többszörösek egy adott index teljesítményéhez képest. Az inverz ETF-ek akkor nyereségesek, ha az alapul szolgáló index esik, míg a tőkeáttételes ETF-ek felerősítik az index mozgását (akár felfelé, akár lefelé). Ezeket az ETF-eket általában rövid távú kereskedéshez vagy spekulatív stratégiákhoz használják.

Az ETF-ekbe történő befektetés előnyei

Az ETF-ek számos előnnyel járnak, amelyek vonzóvá teszik őket sok befektető számára:

  • Diverzifikáció: Az ETF-ek azáltal biztosítanak azonnali diverzifikációt, hogy több eszközt tartalmaznak, nem csak egyetlen eszköz teljesítményére támaszkodnak. Ez segít csökkenteni a befektetési portfólió kockázatát.

  • Alacsonyabb költségek: Az ETF-ek jellemzően alacsonyabb költségarányokkal rendelkeznek, mint a befektetési alapok, mivel általában passzívan kezeltek. Ez költséghatékony megoldást nyújt hosszú távú befektetők számára.

  • Likviditás: Az ETF-ek a tőzsdéken kereskednek a nap folyamán, így könnyű a részvények vásárlása és eladása, akárcsak az egyedi részvények esetében. Ez nagyobb rugalmasságot nyújt a befektetési alapokhoz képest, amelyeket csak a kereskedési nap végén lehet megvásárolni vagy eladni.

  • Átláthatóság: Számos ETF naponta közzéteszi az összetételét, így a befektetők pontosan láthatják, milyen eszközöket tartalmaz a portfólió. Ez az átláthatóság előnyös azok számára, akik szeretnék tudni, mibe fektetnek.

  • Adózási hatékonyság: Az ETF-ek általában hatékonyabb adózási struktúrával rendelkeznek, mint a befektetési alapok. Ez a „természetbeni” létrehozási és visszaváltási folyamatuknak köszönhető, amely csökkenti a tőkenyereség kifizetéseket a befektetők számára.

  • Hozzáférés különböző piacokhoz és eszközosztályokhoz: Az ETF-ek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy hozzáférjenek különféle eszközosztályokhoz és piacokhoz, beleértve a részvényeket, kötvényeket, nyersanyagokat, nemzetközi piacokat, valamint specifikus szektorokat vagy témákat.

Az ETF-ekbe történő befektetés kockázatai

Bár az ETF-ek számos előnnyel rendelkeznek, vannak olyan kockázatok is, amelyeket a befektetőknek érdemes figyelembe venniük:

Piaci kockázat

Mint minden olyan befektetés, amely egy piaci indexet vagy szektort követ, az ETF-ek is ki vannak téve a piaci kockázatnak. Ha az ETF által követett piac vagy szektor gyengén teljesít, az ETF értéke is csökkenni fog. Például egy olyan ETF, amely az amerikai részvénypiac teljesítményét követi, negatívan érintett lehet egy piaci visszaesés során.

Likviditási kockázat

Bár az ETF-ek általában likvidek, egyes speciális vagy szűkebb célú ETF-ek alacsonyabb kereskedési forgalmat mutathatnak, ami megnehezítheti az adásvételt a kívánt áron. Ez különösen igaz az ágazati vagy tematikus ETF-ek esetében, amelyeknek alacsonyabb lehet a kereskedési aktivitása a szélesebb piaci ETF-ekhez képest.

Követési hiba

Az ETF-ek célja egy index vagy eszközosztály teljesítményének másolása, de előfordulhat eltérés az ETF és az alappiac teljesítménye között. Ezt követési hibának nevezzük, és olyan tényezők okozhatják, mint a kezelési díjak, tranzakciós költségek vagy az index összetételében bekövetkező változások.

Szektoriális és koncentrációs kockázat

Ha egy ETF egy adott szektorra vagy iparágra összpontosít, akkor volatilisabb lehet, mint egy szélesebb piaci ETF. Például egy technológiai fókuszú ETF jól teljesíthet, ha a technológiai részvények emelkednek, de jelentős veszteséget is elszenvedhet, ha a szektor visszaesik.

Kamatkockázat (kötvény ETF-ek esetén)

A kötvény ETF-ek ki vannak téve a kamatkockázatnak. Ha a kamatlábak emelkednek, az alapkötvények értéke csökkenhet, ami az ETF értékének visszaeséséhez vezethet. Ez különösen fontos a hosszú lejáratú kötvény ETF-ek esetében, mivel ezek érzékenyebbek a kamatlábak változásaira.

Devizakockázat (nemzetközi ETF-ek esetén)

Az olyan ETF-ek, amelyek külföldi eszközökbe fektetnek, ki vannak téve a devizakockázatnak. Az árfolyam-ingadozások hatással lehetnek az ilyen ETF-ek értékére, amelyek emiatt alul- vagy felülteljesíthetnek a devizák mozgása alapján.

Kezelési kockázat

Bár a legtöbb ETF passzívan kezelt, vannak olyan ETF-ek is, amelyeket aktívan kezelnek, vagy összetettebb stratégiákat követnek. Ezeknél az alapoknál az ETF teljesítményét befolyásolhatja az alapkezelő döntéshozatala. A rossz döntések vagy hibás menedzsment negatívan befolyásolhatják az ETF teljesítményét.

Költségarányok és díjak

Bár az ETF-ek általában alacsonyabb költségekkel járnak, mint a befektetési alapok, továbbra is vannak költségeik, amelyek hatással lehetnek a hozamokra. Ezek a költségek alacsonyabbak a passzív ETF-ek esetén, de magasabbak lehetnek az aktívan kezelt vagy specializált ETF-eknél.

Piaci hangulat és spekuláció

Egyes ETF-ek, különösen azok, amelyek gyorsan növekvő szektorokat vagy feltörekvő piacokat követnek, érzékenyebbek lehetnek a piaci hangulatra és spekulációra. A túlzott lelkesedés vagy pánik hatására az ETF ára túlértékelődhet vagy hirtelen csökkenhet.

CHOOSE THE ACCOUNT SIZE YOU’D LIKE TO MANAGE

Which evaluation fits you best?

VÁLASZD KI A KEZELNI KÍVÁNT SZÁMLAMÉRETET

Melyik értékelés illik hozzád a legjobban?